~ Birdy Rothman ~
- Ez könnyen ment. - jegyzem meg az iskolából kifelé jövet. A beiratkozás szerencsére sikerült minden akadály nélkül. Egész kedves az igazgatónő is és a tanárok is. A diákokról még nem tudok véleményt alkotni mert éppen tanítási szünet van, én is csak a jövőhéten kezdek aminek örülök is mert így van egy kis időm még ismerkedni New Yorkal. - Miért mit hittél? - Chris szakít ki a gondolataimból. - Mondjuk azt hogy nem vesznek fel, mert fél évet diliházban voltam és ott nem éppen a tanulás volt a mindennapjaim része. - vonom meg a vállam. - Miért mit csináltál ott? - érdeklődik. - Az első két hónapban leginkább begyógyszerezve feküdtem, éjjelente lekötöztek hogy ne tegyek kárt magamban és igazából nem is tudtam magamról. Aztán elkezdtem helyre jönni már amennyire lehetett. - adom meg neki a választ. - Ne szívass, most hazudsz ugye? - elszörnyedve pillant rám. - Nem szívatlak. Ez az igazság. Te kérdezted, akkor most ne bíráld a válaszom. - sietek előre a kocsihoz. Nem akarok emlékezni az elmúlt fél évemre. - Birdy várj. - fut utánam és még az autó előtt elkapja a karom. - Ne haragudj. Nem sejtettem hogy ennyire padlón voltál. - bocsánatkérően néz a szemembe.
- Nincs mit sajnálnod. Semmi közöd hozzá, bár azt megköszönném ha ezt nem mondanád el a barátnődnek, nincs kedvem a megvető pillantásaihoz. - jegyzem meg halkan miközben lehajtom a fejem és a cipőm orrát kezdem bámulni. - Diane nem rossz ember. - feleli Chris. - Leszarom hogy milyen ember. Nekem már bemutatkozott és szerintem egy idióta picsa. A lényeg hogy ne mond el neki amit mondtam a szanatóriumról. Oké? - dühösen kapom a tekintetem Chrisre. - Jól van, csak nyugodj meg. - emeli fel a kezeit védekezően. - Nézd Chris! - sóhajtok fel. - Értékelem hogy próbálsz haverkodni velem mert Will a legjobb barátod, de hidd el nincs szükség arra hogy beszélgessünk. Elhoztál ide és most vigyél haza. Eddigi egy napos tapasztalataim alapján Angela az egyetlen normális közöttetek a bátyámon kívül. - mondom ki őszintén amit gondolok. Nem szólok többet, beszállok az anyós ülésre míg Chris a kormányhoz ül és indulunk is. Pár perc elteltével azonban érzékelem hogy nem haza felé tartunk. - Hé! Hová viszel? - vonom kérdőre a mellettem ülőt. - Gondoltam megmutatom neked a várost. - pillant rám majd vissza az útra. - Te csak ne gondolkodj, nem áll jól neked. - közlöm vele a véleményem. - Miért utálsz? - állítja le hirtelen az autót és szembe fordul velem. - Nem utállak. - hebegem. - A bátyád barátai vagyunk, érted? Te vagy itt az új neked kell alkalmazkodni, nem nekünk. Segítünk Willnek vigyázni rád mert szeretjük őt. De te mindent megnehezítesz. Egy gyerek vagy, érted? Egy idegesítő kis dedós. Nehogy azt hidd hogy akármelyikünk szívesen van veled. A hisztiddel meg az elmebajos pillanataiddal elcseszed mindenki kedvét. Ismétlem csak Will miatt csináljuk. - dühösen fakad ki és mindent az arcomba mond, kíméletlenül. A szemeimet hirtelen könnyek marják, istenem már olyan rég nem sírtam és most...most újra könnyek áztatják az arcom. - Birdy...- suttogja a nevem amikor szembesül azzal hogy miket is vágott a fejemhez az imént. - Ne haragudj. Túlzás volt...- próbálja menteni a menthetőt, de hiába. Zokogásom hangja megtölti az autót. - Kérlek Birdy ne sírj. - Chris nyúl felém de én reflexből ökölbe szorított kézzel vágom őt orrba amire ő felordít. - Bassza meg ez fáj...- kezeit vérző orrához emeli. - Sajnálom. - nyögöm ki félénken majd gondolkodás nélkül pattanok ki az autóból és kezdek el futni, magam sem tudom hová. Nem akartam őt megütni, de ha hirtelen akar valaki hozzám nyúlni aki számomra idegen, arra így reagálok, a dokim szerint ez a két évvel ezelőtt történtek miatt alakult ki bennem, amikor az a két szemét...azt tette velem amit...nem lett volna nekik szabad. - Birdy. - hallom Chris hangját, hátra pillantok és látom ahogy utánam fut. - Állj meg! - kiált ismét de én rohanok előre. - Birdy, ne menekülj. - Chris töretlenül követ. - Hagyj békén! - torpanok meg hirtelen és szembe fordulok vele. - Mi a franc ütött beléd? - kérdezi mikor lihegve utolér. Az orra már nem vérzik de a nyoma még meglátszik. - Dilis vagyok tudod. - gúnyolódok. - Nem foghatod mindig a viselkedésed okát arra hogy egy ideig beteg voltál. Kint vagy, szabad vagy, nem vagy már beteg Birdy. Kezdj már el felnőni. - üvölti a szavakat. - Semmit nem tudsz rólam. - kiabálom az arcába. - Mindent tudok rólad. - vág vissza még mindig ingerülten. - Mi van? Ezt hogy érted? - vonom kérdőre. - Will a legjobb barátom, azt hiszed nem mondott el mindent? - kérdezi lágyabb hangon. - Ki kürtölte hogy mi történt velem? - esek kétségbe. - Nem. Csak nekem mondta el. Bűntudata van amiért nem volt melletted. Birdy legalább érte próbálj meg normális életet élni. Kérlek. Will a legjobb ember akit valaha ismertem, testvéremként tekintek rá, nem akarom hogy miattad szenvedjen. - Chris őszinte velem, nem tagadja hogy valóban csak Will miatt foglalkozik velem, de nem is bánom. Őszinteséget akarok, erre van szükségem. Nem érdekel hogy Will miatt viselnek el. - Oké. - nyögök ki csupán ennyit. - Vigyél haza. - indulok meg vissza az autó felé ami már így gyalog elég messzinek tűnik.
- Rendben. De előbb ebédeljünk valamit. - egyezik bele. - Nem vagyok éhes. - felelem. - De én igen. Úgyhogy eszünk valamit. - indul meg egy közeli étterem felé ahová kénytelen vagyok én is követni. Asztalhoz ül én pedig vele szemben foglalok helyet. A táskámba nyúlok és kiveszem a szemüvegem, az igazság az hogy már fáj a fejem mert nem volt már rajtam egy ideje pedig kellene. - Szemüveges vagy? - kérdezi meglepetten amikor felteszem a tárgyat. - Aha. - bólogatok. - Így okosabbnak tűnsz. - gúnyolódik de én csak elmosolyodok. - Én legalább annak tűnök. - vágok vissza neki. - Most elég durván leoltottad magad. - nevet fel. - Nem kell hülye szlengeket használnod. Attól hogy 17 éves vagyok még értem a felnőtt beszédet. - oktatom ki. - Oh tudálékos is vagy. Remek. - sóhajt fel miközben int a pincérnek és leadja a rendelését. - De gáz vagy öreg, érted a dumám nem? Na adj egy pacsit pajti. - kezdek el én is a mai fiatalok szavaival dobálozni. - Fejezd be, ez égő. - int le de közben nevet. - Jól van csendben leszek. - dőlök hátra és csak némán figyelem ahogy megebédel. Talán negyed óra telik el amikor fizet és indulunk is. - Holnap én viszlek dili dokihoz. Csak szólok hogy fel tudj készülni. - töri meg a csendet miközben az autó felé sétálunk. - Miért nem Will? - kérdezem kíváncsian. - Will terjeszkedni akar. Szeretne még egy bárt nyitni, azzal kapcsolatban intézi az ügyeit. Mi a barátai pedig úgy segítünk neki hogy vigyázunk a húgicájára. - kacsint rám. - Szuper. - fintorodok el. - Ne vágd a pofákat. Ha jól viselkedsz holnap elviszlek fagyizni. - direkt ingerel. - Nem vagyok gyerek. - durcásan vágódok be a kocsiba. - Áh tényleg nem. - neveti el magát a viselkedésemre utalva. - Na vigyél haza. - lököm meg játékosan és ő indít is....
Puszedli :D
VálaszTörlésOMG! Ez a rész valami csodálatos lett. Eddig ez tetszett a legjobban. Birdy és Chris napja igazán eseménydúsra sikeredett és én imádtam olvasni. Annyira jól működik közöttük az a bizonyos kémia. Persze tudom még nem tartunk ott hogy érzéseket tápláljanak egymás iránt, de annyira hogy is mondjam...lobbanékonyak. Ugranak egymás szavára és ezt imádom, ahogy az apró piszkálódásaikat is. Sok ilyen rész lesz még remélem mert ez nagyon tetszett. Alig várom hogy hozd a többit. Pusy :D
Szió :)
VálaszTörlésImádom ezt a részt és hivatalosan is ez az új kedvencem. Az ahogy Birdy és Chris szekálták egymást aztán eldurvultak a dolgok és Birdy orrba vágta Christ és elrohant de a srác ment utána...ahj...IMÁDTAM...Nagyon remélem hogy hamar összejönnek majd, még ha most nem is kedvelik egymást annyira. És tetszik ez az egész, mármint hogy Birdy a múltban történtek miatt ennyire indulatos és kiszámíthatatlan, persze sajnálom is, de ez teszi őt annyira érdekessé a történetet pedig izgalmassá. Jujj de várom már a folytatást, sieeeeesss!!! :)
Halihó :P
VálaszTörlésEddigi legjobb rész, határozottan az, igen. Kezdenek beindulni a szálak és ez nagyon tetszik. Jó hogy Birdy és Chris egy kis időt töltött együtt mert az eredménye, egy nagy kavalkád, izgalmas volt, vicces volt és összefoglalva szuper. Még mindig nem tudom megunni ahogy írsz, de hogyan is unhatnám hiszen te mindig megújulsz és ezáltal a történeteid is. Nagyon várom hogy a következőt is olvassam. :P
Szia
VálaszTörlésChrisre ebben a részben kicsit mérges voltam mert megbántotta Birdyt aki ugye a múltja miatt olyan amilyen. Chris mint felnőtt férfi mérlegelhette volna hogy Birdy még csak egy 17 éves lány, aki ráadásul problémákkal küzd...Deee a végére Chris kiengesztelt ugyanis szerintem remek ötlet volt tőle a közös ebéd, így kicsit mind a ketten lenyugodhattak. Azt meg már nagyon várom hogy milyen lesz a következő közös napjuk amikor is Chris elviszi Birdyt az új dilidokihoz. Nagyon tetszett ez a rész is, várom a többit :)
Ciao!
VálaszTörlésNagyon jók a gifek, a zene és persze a történet is. Az elején sajnáltam Birdyt amikor elmesélte hogy a szanatóriumban le volt kötözve éjjelente, ilyen fiatalon annyit szenvedett már, ezért is volt rossz látni amikor ezúttal Chris bántotta meg és sírni kezdett. Én nagyon megszerettem Birdyt és remélem hogy hamarosan boldog lesz mert megérdemli, kíváncsian várom hogyan alakul a történet és persze hogy hogyan is alakul majd ki szerelem Chris és Birdy között. Nagyon nagyon várom, siess a következő résszel :D
Szióka...
VálaszTörlésEz a rész fantasztikus volt, annyira imádtam olvasni a sorokat és közben azon agyalni hogy vajon ennek mi lesz a vége. Birdy és Chris annyira ellentétei egymásnak és annyira nehéz eset mind a kettő...még is azt gondolom hogy még ebből a részből is az jött le hogy vonzák egymást egyenlőre még csak ilyen aprócskát, és tudom hogy Chris nem csak Will miatt figyel Birdyre, vagyis remélem hogy nem csak amiatt. Nagyon tetszett ez a rész. Várom a következőket. ღ ღ ღ
Hali :)
VálaszTörlésSzegény Birdy, tényleg nagyon durva élete volt eddig. A sok rossz dolog mellett ami vele történt még ráadásként a szanatóriumban le is kötözték őt éjjelente ami szintén nem lehetett valami kellemes, sőt még csak azt sem gondolom hogy hasznos volt talán csak annyiban hogy így nem tudott kárt tenni magában. Birdy az a fajta főszereplő akit csak szeretni lehet, egy ártatlan kis lélek és talán a fiatal kora is hozzá tesz ahhoz hogy ennyire sebezhető. Chris tapintatosabb is lehetett volna vele, így őt nem sajnálom az orrba verés miatt. Egyébként nagyon tetszett ez a rész is. Egyre jobban alakulnak a dolgok. Siess a folytatással. Ezer millió puszi
Hi :P
VálaszTörlés" Te vagy itt az új neked kell alkalmazkodni, nem nekünk (...) Egy gyerek vagy, érted? Egy idegesítő kis dedós. Nehogy azt hidd hogy akármelyikünk szívesen van veled. A hisztiddel meg az elmebajos pillanataiddal elcseszed mindenki kedvét. " Huh Chris egy tahó paraszt volt amikor ezt mondta Birdynek és én ezért most nagyon haragszom rá, meg is érdemelte hogy Birdy behúzott neki egyet bár nem pont ezért de, a lényegen nem változtat. Sajnálom Birdyt, részről részre egyre több részletet tudunk meg a múltjából és ez felépíti őt és már szinte egy nyitott könyv a számunkra és ez tetszik. Nagyon szeretem ezt a blogot, a legjobb döntésed volt hogy létrehoztad. Kíváncsian várom a további részeket. Siess. :P
Bonjour
VálaszTörlésÉn teljesen megértem hogy Birdy nem viseli jól az idegeneket és az érintést egy idegentől, Chris azt mondta tudja hogy mi történt Birdyvel mert Will elmondta neki...nos akkor Chris az infók tudatában lehetett volna kedvesebb is. Még a végén Birdynek lesz igaza abban hogy Chris valóban olyan mint Diane...na jó azt nem gondolom, de azért Chris ebben a részben tényleg durva volt. A végére persze minden rendbe jött és remélem most már békében lesznek majd. Jaa és persze várom hogy kialakuljon a nagy szerelem közöttük. Tetszett ez a rész is. Kérlek siess a folytatással.★.★.★
Hello
VálaszTörlésRemek részt hoztál ismét. Ez tartalmasabb és talán egy kicsit hosszabb is volt, mondjuk azt mondtad is hogy a részek a történet ahogy halad annál hosszabbak lesznek. A zene és a gifek is klasszak. Birdy és Chris pedig végre együtt töltöttek egy napot ami bár nem volt tökéletes de kezdsnek szerintem megfelel. Tudván hogy egyszer összejönnek, legalábbis remélem...nem féltem őket. Bízom abban hogy a kezdeti nehézségek ellenére is hamar kialakul majd közöttük az a bizonyos szerelem. Tetszett a rész és csak így tovább ;)
Sziaaa
VálaszTörlésA helyzet az hogy Birdynek és Chrisnek is van humora és ezt imádom bennük és talán mondhatom azt hogy ez közös is bennük. Imádtam ebben a részben a végén azt amikor egymást oltogatták " - De gáz vagy öreg, érted a dumám nem? Na adj egy pacsit pajti. " - ezen jót nevettem, elképzeltem Birdyt ahogy ezt egy nyilvános helyen előadja Chrisnek. Nagyon tetszett ez a rész. Volt benne minden, érzelmek, vita és végül nevetés és vicc...Annyira várom már hogy ők ketten egy pár legyenek. Én már most imádom őket együtt. Izgatottan várom mit tartogatsz nekünk...♥.♥.♥...
Szia :)
VálaszTörlésEddig ez a rész a kedvencem :) Nagyon megszerettem Birdy és Chris párosát, jó volt látni, ahogy őszintén kibeszélik egymásnak a gondolataikat. Kíváncsian várom mi lesz a sorsuk.
Puszi :)