~ Birdy Rothman ~
- Köszönöm Dr. Bay. - hálálkodok a doktornőnek, amiért segített rajtam és egy két órás beszélgetés után, vagy mondhatnám kezelésnek is, úgy gondolom hogy ő is lesz olyan jó mint Dr. Scott volt. A gyógyszerek mellett neki is sikerült megnyugtatnia. - Higgyen nekem Birdy, ha követi a tanácsaimat és rendszeresen szedi a gyógyszereit akkor eljön az idő amikor szüksége sem lesz rájuk. Ön egy erős nő, képes mindent feldolgozni. Fiatal még és hiszem hogy ön előtt még szép jövő állhat. Csak magán múlik. - bíztat és a szavai jól esnek, talán kicsit hiszek is már abban amit mond, abban hogy egy nap én is boldog leszek, a sötét és tragédiákkal tarkított múltamat pedig magam mögött hagyhatom egyszer és mindenkorra. - Jövőhéten várom. - mosolyog rám miközben kezet nyújt. - Itt leszek és még egyszer köszönöm. - kezet rázok vele. - Viszlát. - elköszönök majd az ajtón kilépve ismét a váróban kötök ki ami ezúttal üres. - Chris? - halkan mondom ki az általam keresett személyt de nem felel senki. Nem kell sokat agyalnom azon hogy vajon miért hagyott itt. Bizonyára megrémítette a viselkedésem, az hogy látta milyen vagyok gyógyszerek nélkül. Egy igazi érzelmi roncs, egy lelkileg halott lány. Nagyot sóhajtva indulok meg lefelé a lépcsőn hiszen haza kell jutnom. Amikor kilépek az épületből szerencsémre elsőre sikerül leintenem egy taxit ami egyenesen haza visz. A bár előtt megáll én kifizetem majd a bejárathoz sétálok. A bár még zárva, de szerencsére Will adott nekem kulcsot amivel be tudok menni majd bezárom magam mögött az ajtót, ismét néhány lépcsőfokot teszek meg ami már a lakáshoz vezet, egy újabb kulcsot veszek elő ami ezúttal a lakás ajtaját nyitja. Sóhajtva könnyebbülök meg amikor végre haza érkezem. Will még nincs itthon így kicsit magam lehetek.
A táskám a földre dobom és mint egy robot a fürdőbe veszem az irányt, egy gyors zuhany után pizsamába öltözök, kicsit sem érdekel hogy még csak délután fél négy, nekem most kényelemre és nyugalomra van szükségem. Étvágyam most nincs így az evést most kihagyom és inkább a táskámból előhalászom a telefonom amivel végül a kanapén telepszem le. - A francba. - szisszenek fel amikor szembesülök azzal hogy idő közben a készülék lemerült. Gyorsan magamhoz veszem a vezeték nélküli töltőt és rádugom a mobilom majd a távkapcsolóért nyúlok hogy amíg a telefonom töltődik, addig is lefoglaljam magam. De a tévében semmi érdekes nem megy, legalábbis semmi olyan ami engem érdekelne. Még mindig a mai nap történései kötik le a gondolataimat. Főleg az hogy Chris ott hagyott. Persze nem ismer és én sem őt, de legalább ne hagyott volna magamra. Ez megalázó, bizonyára Dianeel majd jót nevetnek ha elmeséli neki. Engem mindenki hülyének néz, őrültnek és a fiatal korom miatt még ráadásként gyerekként is kezelnek. Ezt én már halálosan unom, elég volt a sajnálkozó vagy éppen lenéző pillantásokból. Dr. Baynek igaza van, én egy erős nő vagyok és képes leszek magam mögött hagyni a múltat. Nekem is jár egy kibaszott esély egy szebb, jobb, boldogabb életre. Mostantól megfogadom hogy nem adom fel a reményt és mindent megfogok tenni azért hogy minél előbb elhagyhassam a gyógyszereket. Mert igen is képes vagyok rá. Időbe fog telni és talán nehéz is lesz, sőt biztos hogy az lesz de nem érdekel, ezt kell tennem, tudom. Nem akarok többé gyenge lenni, sem kiszolgáltatott. Sosem akartam az lenni, még is hagytam hogy a depresszió legyőzzön és mindig a múlt árnyai között éltem ahelyett hogy kerestem volna az utamat. Nem akarom hogy anya halála hiába való legyen. Meghalt a születésemkor, de tudom hogy ő sem akarná hogy egész életemben ezért gyötrődjek. Ő meghalt de én élek és úgy kell élnem ahogy nekem jó, nem önsajnálatba temetkezve. Nem érdekel mostantól senki véleménye sem, ellenállok, a negatív embereket pedig kizárom az életemből. Igen, ez lesz a legjobb. Gondolataimból a telefonom pittyenése zökkent ki. Bekapcsolt miután huszonöt százalékra töltődött és már is pin kódot kér, beütöm a megfelelő számokat majd a kijelzőre meredek. Üzenetem érkezett Willtől. " Szia, húgi. Ne haragudj de ma nem tudok haza menni, elhúzódott az üzleti megbeszélésem és már nem indulok vissza, hosszú út lenne. De a srácok majd vigyáznak rád, Angelaval beszéltem, a bárt is ma ő vezeti. Holnap sietek haza. Szeretlek! " ...olvasom el az üzenetet. " Szia, nem baj, most tévézek de később lehet hogy lenézek a bárba. Ne aggódj miattam, minden rendben. Szeretlek "...írok neki egy gyors választ majd lehajtom a fejem a kanapén és magamra húzom a türkiz színű pokrócom. Fáradtnak érzem magam és nem is kell sok hogy elaludjak....Később a telefonom csörgésére riadok fel. A kijelző este fél kilencet mutat és lentről már felhallatszik a zene, vagyis a bár kinyitott. A mobilom újra csilingel, de ismeretlen számot jelez, nem tudom ki lehet az de inkább úgy döntök hogy felveszem. - Hallo? - szólok bele. - Megmondanád nekem hogy hol a büdös francban vagy? - kiabál a másik oldalról egy ismerős férfi hang. - Ki beszél? - kérdezem értetlenül. - Az akit itt hagytál, az aki délután fél négy óta keres, az a barom aki halálra aggódta magát. - indulatosan sorolja a választ. - Chris? - lepődök meg, fogalmam sincs honnan tudja a számom, azt meg végképp nem értem hogy miről beszél. - Igen, én. - csattan fel ismét. - Te hagytál ott te seggfej. - vágok neki vissza most már én is erősebb hangon. - Kimentem kávéért, mert már két órája bent voltál a doktornőnél és mire visszaértem te sehol nem voltál. Öt percre mentem ki, öt kibaszott percre. - még mindig dühöng, de így már rögtön megértem hogy miért nem volt ott amikor kijöttem Dr. Baytől. - Azt hittem ott hagytál. - sóhajtok fel feszülten. - Miért hagytalak volna ott? - értetlenkedik. - Azért ami történt, gondolom megrémített a viselkedésem. - suttogom, kicsit azért szégyenlem magam, sőt nagyon. - Hát igen az durva volt, de nem ijedtem meg, csak nem tudtam mi történik veled. De most már áruld el végre hogy hol vagy. - sürget mogorván. - Itthon vagyok. - felelem halkan. - Jó maradj ott. - utasít komoly hangon. - Szerinted hová mennék? - kérdezem drámaian. - Csak maradj ott, tíz perc és ott vagyok. Ha kopogok, engedj be, oké? - kérdezi sietve. - Mi a francnak? - akadékoskodok. - Csak engedj be majd. - ismétli és bontja a vonalat. Nem is kell tíz perc amikor meghallom a dörömbölést a bejárati ajtón, amit rögtön ki is nyitok. - Szia. - köszönök Chrisnek. - Hello. - vakkantja felém, látszik rajta hogy még mindig mérges. A kezében egy szatyrot lóbál miközben besétál.
Szióka...
VálaszTörlés" kicsit hiszek is már abban amit mond, abban hogy egy nap én is boldog leszek, a sötét és tragédiákkal tarkított múltamat pedig magam mögött hagyhatom egyszer és mindenkorra..." Na végre hogy Birdynek megjött az esze. Aki akar az képes is meggyógyulni és bizony Birdy már akarja, remélem sikerül neki amit elhatározott és sikerül neki boldognak lenni, egészségesen, gyógyszerek nélkül. Ha valaki akkor ő megérdemli a szép életet. De most kicsit áttérnék Chrisre is...nekem gyanús ez a srác...eléggé aggódik Birdy miatt, oda figyel rá, vele akar lenni...fagyit visz neki, filmeznek...szerintem már most szerelmes Birdybe. Még oké nem történt semmi közöttük, de a kémia jól működik és az apró jelek árulkodnak. És én ennek annyira örülök. Nagyon tetszett ez a rész. Várom a következőket. ღ ღ ღ
Halihó :P
VálaszTörlésEddig ez a kedvenc részem. Magasan a legjobb volt persze az előzőek is fantasztikusak voltak de ebben Birdy és Chris ahj...nem tudom leírni miért de nekem ez tetszett a legjobban eddig. Birdynek örülök, itt volt már az ideje hogy elhatározza azt hogy igen is meg fog gyógyulni, azért hogy boldog és kiegyensúlyozott élete legyen. Nagyon reménykedek abban hogy összejön neki és persze bízom benne hogy a boldog jövőben Chris is helyet kap mert ez a srác nem csak jóképű de a szíve is a helyén van. Figyelmes és szerintem totál bele zúgott Birdybe. Jujj ja tudnád mennyire várom a folytatást. Nagyon várom hogy a következőt is olvassam. :P
Szia
VálaszTörlésMegint egy olyan rész amit élvezet volt olvasni. Szépen összeraktad. Tetszett az elején az ahogy Birdy csalódott mert azt hitte Chris faképnél hagyta és végülis ez arra késztette őt hogy megfogadja hogy meg fog gyógyulni, hogy többet ne nevessék ki, ne legyen kiszolgáltatott és ne kezeljék úgy mint egy dilist vagy mint mondjuk egy gyereket. Örülök hogy Birdy már legalább eddig eljutott, az elhatározás, az akarat és a lehetőség adott hogy meggyógyuljon. Drukkolok neki. Chris meg édes egy pasi, aranyos volt ahogy fagyit hozott Birdynek és filmeztek. Tuti hogy már alakul valami közöttük. Nagyon tetszett ez a rész is, várom a többit :)
Szió :)
VálaszTörlésA valaha volt legjobb rész volt ez szerintem. Oda meg vissza vagyok tőle, sőt most még ha lehet az eddiginél is jobban szeretem ezt a sztorit. Nagyon tetszett az egész. Birdy elhatározásának nagyon örülök miszerint azon lesz hogy jobban legyen és hogy a múltat maga mögött hagyja, Chris meg áh...imádom azt a pasit. Az elején mondjuk mérges voltam rá mert én is azt hittem hogy ott hagyta Birdyt aztán amikor megjelent a fagyival...ott végem volt. Nagyon tetszett ez a rész is. Siess a következővel. :)
Puszedli :D
VálaszTörlésEddig csak tetszett nekem Chris mert na hát ő egy igazi adonisz, de ez után a rész után még az is lehet hogy szerelmes vagyok...nagyon cuki volt ahogy aggódott Birdyért és dühös volt mert a lány ott hagyta miközben Birdy is azt hitte hogy Chris ott hagyta...egy nagy félre értés volt az egész de a végére minden rendbe jött és egy közös fagyizós filmezés lett belőle. Én azt látom hogy ők ketten kezdenek egyre közelebb kerülni egymáshoz aminek nagyon örülök. Alig várom hogy hozd a többit. Pusy :D
Ciao!
VálaszTörlésNos igen, ez a rész ismét fantasztikus lett. Imádom azokat a részeket vagy éppen jeleneteket ahol Birdy és Chris együtt van és ez a rész most számomra tökéletes volt. Tetszett a félre értés közöttük hogy ki hagyott ott kit a rendelőbe, aztán Chris megérkezett a beígért fagyival. Egyébként ezt szeretem benned, vagyis abban ahogy írsz, hogy nem felejted el mit is írtál ezelőtt két résszel hiszen Chris a fagyit a 3. rész végén ígérte, ez meg az 5. rész tehát szépen vezeted a fonalat és sosincs benne össze kutyulba semmi. Tetszett. Siess a következő résszel :D
Hello
VálaszTörlésRemek rész volt ismét. Ott folytatódott ahol az előző rész abba maradt...az elején eléggé meglepődtem azon hogy Chris magára hagyta Birdyt a rendelőben, sejtésem sem volt arról hogy esetleg egy nagy félre értés lesz az egészből. De nagy megkönnyebbülés volt amikor megtudtam hogy csak kávéért ment ki és igazából Birdy volt az aki ott hagyta őt. Chris pedig végig aggódott a lányért. Nagyon tetszett ez a rész és ez a történet mostantól a számomra legkedvesebb. Nagyon jó rész volt. Csak így tovább ;)
Hali :)
VálaszTörlésA zene a gifek és a rész így együtt egyszerűen fantasztikus volt. Minden sorát faltam, főleg hogy egy Birdy&Chris részről volt szó. Ő jelenleg a kedvenc blog párosom. Nagyon jól összeraktad a karaktereiket és a személyiségük is magával ragadó, főleg Birdyé, én őt szeretem a legjobban és csak abban bízom hogy a jövőben jobb sorsa lesz és remélem hogy Chris sem bántja meg majd ahogy senki más sem. Tetszett a végén a fagyizós filmnézős jelenet, sőt az egész rész nagyon tetszett. Siess a folytatással. Ezer millió puszi :)
Sziaaa
VálaszTörlés" - Meddig maradsz? - kérdezem miközben a számba kanalazok egy adag csoki fagyit. - Amíg el nem alszol. - feleli kedvesen. " - Birdy és Chris a legszebb pár a világon. Annyira édesek együtt. Chris ahogy aggódik Birdyért le sem tagadhatná hogy tetszik neki, Birdy pedig annyira el akar határolódni de úgy sem fog neki menni. Egyenlőre már eljutottak odáig hogy barátok, innen pedig már nem sok kell a szerelemhez mert én azt vallom hogy igaz barátság fiú és lány között nem létezik. Egyikük úgy is többet kezd érezni a másik iránt és ha szerencséje van akkor viszonzásra talál. Ennél szebbett elképzelni sem tudok. Nagyon tetszett ez a rész is. Izgatottan várom mit tartogatsz nekünk...♥.♥.♥...
Bonjour
VálaszTörlésSzegény Birdyt nagyon sajnáltam az elején amikor kijött Dr. Bay irodájából és az üres váró fogadta. Megértem hogy azt hitte hogy Chris ott hagyta, mert én is azt hittem akkor és mérges is lettem Chrisre. Viszont amikor Birdy belső gondolatait olvastam akkor csak örülni tudtam annak hogy ennyire erős és végre megfogadta azt amire szüksége is van, neki meg kell gyógyulnia, a múltal és a negatív emberekkel nem kell és nem is szabad foglalkozni. Ez egy nagyon pozitív dolog és később amikor kiderült hogy Chris nem is hagyta ott annak is örültem. A rész a végére kerek lett és egy szép estét töltöttek együtt, remélem nem is az utolsót. Olyan szépek együtt, csak jöjjenek végre össze. Tetszett ez a rész is. Kérlek siess a folytatással.★.★.★
Hi :P
VálaszTörlésChris egy igazi úriember. Az elején mondjuk eléggé meglepett hogy lelépett és csalódtam is benne de amikor kiderült hogy félreértés az egész akkor úgymond megbocsátottam neki. Chris bebizonyította hogy ő tényleg egy jó ember és imádom ahogy aggódik Birdyért. Ha a megérzéseim nem csalnak akkor szerintem ő már kezdi megszeretni Birdyt ami nem csoda hiszen ő egy igazán különleges lány és bár beteg és gyógyszerekre van szüksége, én szerintem ettől függetlenül Birdy egy nagyon erős lány és okos is. Nagyon tetszett ez a rész is. Kíváncsian várom a további részeket. Siess. :P
Szia :)
VálaszTörlésHűha, kellemes meglepetés volt hogy már itt is van az új rész. Megörültem neki és azonnal el is kezdtem olvasni. Nagyon tetszett ez a rész is és a zene amit ajánlottál hozzá az egyik kedvencem. A mozgóképek is aranyosak és jól beválogattad őket, passzolt mindegyik. Szuper volt ez a rész, örülök annak hogy Birdy és Chris egyre több időt tölt együtt és egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Várom a követező részt. Üdv: Lili
Szia :)
VálaszTörlésElőször haragudtam Chrisre, mert azt hittem, hogy otthagyta Birdyt, miközben mégsem. Chris egy csoda pasi, és nagyon örülök neki, hogy ennyire törődik Birdyvel. Sokkal-sokkal több pillanatot szeretnék velük látni, de már párként! éppen ezért siess a következő résszel, ugyanis nagyon várom!
Puszi :)