6. Rész: Be Alright

Zene: Dean Lewis - Be Alright

~ Birdy Rothman ~

Nagyot nyújtózom az ágyamban majd az oldalamra fordulva a faliórára pillantok, ami már délelőtt fél tizenegyet mutat. Elmosolyodok hiszen régóta nem aludtam ilyen sokáig és azt hiszem ennyire kipihent is régen voltam már. Az ablakomon befurakodó napsugarak gyengéden melegítenek és ez a melegség most jól esik. Úgy tűnik ez a reggel tökéletes és ez az érzésem csak fokozódik amikor megérzek egy ismerős illatot. Édes és hívogató. - Palacsinta? - suttogom magam elé. Aztán mint akit ágyúból lőttek ki úgy rohanok a konyhába ahol éppen Will sündörög a tűzhely és a pult között. - Palacsintát sütsz? - kérdezem lelkesen. - Csak neked húgi. - kacsint rám és egy újabb adagot borít a tányérra. - Ezer éve nem ettem palacsintát és én imádom. - azonnal leülök és mint egy kisgyerek úgy várom hogy kaphassak belőle. Will nem is húzza az időt azonnal elém tolja a juharsziruppal együtt. - Hm. Az illata isteni. - szaglászom majd bele is kóstolok. - Az íze is az. - habzsolom a finom reggelit miközben Will tovább süt és rajtam nevet. - Bűntudatom van amiért mindig lepasszollak. Gondoltam kiengesztellek a kedvenceddel. - kezd beszélni. - De Will, erre igazán nincs szükség. Megértem hogy elfoglalt vagy. - mosolyodok el. - Teli szájjal ne vigyorogj. - újabb adagot tesz elém. - Hahó! - a reggeli bohóckodásunkat Chris szakítja félbe. - Gyere csak be haver. - invitálja be a bátyám. - Én a többit megeszem inkább a szobámban. - szégyenlősen veszem magamhoz a tányérom és mezítláb, pizsamában csattogok vissza a hálómba. - Jobb is mert motorokról lesz szó. - kiabál utánam Chris. - Majd akkor szólj ha olyan témátok lesz ami engem is érint. - lesek ki a szobámból. - Motort akarok venni...a bátyád segít kiválasztani, te nem maradhatsz egyedül...hm mi is következik ebből kedves Birdy? - Chris gúnyolódik velem játékosan. - Hogy a mai napom sem lesz valami izgalmas. - fancsali képet vágva sétálok inkább vissza hozzájuk. - Velünk jössz. - Chris közli Will pedig csak rám villant egy mosolyt. - Ne. Ne játszd ki a mosoly kártyád. - figyelmeztetem tréfásan az ujjammal hadonászva az orra előtt. - Öltözz fel húgi. Motort veszünk ma. - Will is egyetért és én csak nyafogva kullogok a szobámba ahol át is öltözök hiszen nincs más választásom, de azt hiszem nem is bánom hiszen végre a bátyámmal lehetek és Chris sem olyan rossz társaság. A tegnapi fagyis filmezés kifejezetten tetszett. - Na és milyen motort akarsz? - kérdezem Christ már a kocsiban ülve, ő az anyós ülésen foglal helyet, Will vezet én pedig hátul ülök. - Valami újat. - kapom meg a választ. - Ne már. Nekem tudjátok melyik tetszik? - a beszélgetésbe bonyolódok, a fiúk hitetlenkednek hogy valóban értek e a motorokhoz és szeretem is őket, de az igazság az hogy valóban így van. Valahogy ez kialakult nálam, még amikor apával ketten éltünk. Apa volt ilyen, igazi motor lexikon, ő imádta a járgányokat. - Ne kímélj Birdy, milyen motor tetszik? - a bátyám a visszapillantón keresztül néz rám. - Ecosse Moto - felelem azonnal. - A veterán stílust tükrözik, mégis hatalmas teleszkópjaiknak köszönhetően mindenhol állják a sarat. Nagy hangsúlyt fektetettek a kivitelezésre, amit többnyire korszerű technológiával és gondos kézimunkával oldottak meg. Egyszóval maga a tökély. - áradozok lelkesen. - A húgod szívat ugye? Nem igaz hogy ezt mind csak úgy tudja. - Chris most Willhez beszél, én viszont csak hátul kuncogok, büszke vagyok magamra amiért meg tudtam lepni őket a tudásommal, Will tekintetét látva pedig van egy olyan sejtésem hogy őt az is meglepte hogy ennyire nyitott, jókedvű és bőbeszédű vagyok ma. - Birdy nem átlagos. - Will jegyzi meg és tudom hogy ezt dicséretnek szánja. - Az biztos. - Chris egyetértően bólogat majd rövidesen meg is érkezünk az üzlethez ahol már messziről látni a rengeteg motort amit kiárusítanak. A vásárlás egész könnyen megy, mint kiderült Chris és Will is nagy szakértők így nem sokat válogatnak. Chris kiválasztja magának a leginkább tetszőt, elintézi az adásvételt és megadja a címét amire még a héten kiszállítják a gyönyörű és egyben hatalmas masinát. Ezután már nem sok időnk marad, egy gyors ebéd az egyik gyorsétteremben aztán indulunk is vissza a bárba hogy Will felkészülhessen a nyitásra. - Bátyus? - mézes mázasan kerítem be a bátyám, miközben ő már a pultot takarítja. Időközben pedig a többiek is megérkeztek. Chris, Diane, Mike és Gracie a törzshelyükön beszélgetnek néhány ital mellett, Angela viszont a jéggel bajlódik hogy nyitásra minden rendben legyen. - Tessék? - néz rám a bátyám érdeklődve. - Ma este én is itt lehetek? - kérdezem halkan. - Persze. Eddig is lejöhettél volna. - mosolyog rám. - Oh én azt hittem hogy mivel kiskorú vagyok, nem lehetek itt. - csodálkozok el, hiszen ez egy bár, méghozzá éjszakai bár. - Nem is lenne szabad, de mivel az emeleten lakunk, ha ellenőr vagy rendőrség jönne akkor te szépen felmész. - Will vázolja fel a tervet. - Oké. Ez jó terv. - bólogatok. - És köszönöm. - hajolok felé hogy egy puszit nyomjak az arcára. - Birdy? - hallom a nevem még egy kevésbé megszokott hangtól.

- Tessék? - fordulok meg kíváncsian. - Gyere egy kicsit. - integet nekem Gracie akivel eddig még nem beszélgettem igazán, de amit Angela mesélt róla az alapján szimpatikus ezért meg is indulok felé. - Holnap vásárolni szeretnék menni, de Mike utálja az ilyen dolgokat és arra gondoltam hogy esetleg eljönnél e velem. Úgy is hamarosan kezdődik a suli, neked is jól jöhet egy két új ruha. Mit szólsz? - kérdezi lelkesen. - Nem is tudom. - zavartan nézek rá. Nem tudom mit kellene mondanom. Persze szívesen mennék vele, de tartok is tőle egy kicsit hiszen én nem vagyok egy barátkozós tipus és nem ismerem még annyira Graciet. - Légyszi, annyira jó lenne. - vékony hangja reménnyel teli. - Angelan kívül nincs más barátnőm, és én szeretnék veled is barátságban lenni. - folytatja és én elmosolyodok, egyre szimpatikusabb Gracie a számomra. - Jól van akkor holnap. - egyezek végül bele. - Szuper. Meglátod, nem bánod meg. - belém karol és az asztalhoz húz ahol a többiek ülnek. - Birdy eljön velem vásárolni holnap, így neked nem kell jönnöd Mike. - beszél a párjához. - Leköteleztél Birdy. Utálok vásárolni. - Mike hálásan néz rám amin nevetnem kell. - Milyen bájos. Mindenki a kis dilis kedvében akar járni. - Diane szólal fel, rám utalva. - Fogd be a szád Diane. - Chris erősen szól a barátnőjére ami mindenkit meglep, senki nem mer szólni egy szót sem. Azt hiszem ez mindenkinek új, talán eddig még Chris soha nem beszélt így a szöszivel. - Tessék? - a szőkeség felháborodva pillant a mellette ülő barátjára. - Nem kérdezett téged senki, de te kötekedsz mindenkivel. Ha nem tudsz értelmeset hozzá fűzni a beszélgetéshez akkor inkább meg se szólalj. - Chris tovább oktatja Dianet akinek ez cseppet sem tetszik. A feje kezd elvörösödni, amit nem tudok eldönteni hogy talán a szégyentől vagy esetleg a dühtől. - Én csak nem értem miért vagytok ennyire oda érte. Mindenki a kedvében akar járni és barátkoztok vele. Gracie engem sosem hívott vásárolni. - Diane fakad ki ismét. Szóval féltékeny, alaptalan ugyan ez az érzése de kicsit jól is esik. - Talán mert csokinak hívtad a legjobb barátnőmet. - Gracie förmed rá. - Ja az elég bunkó dolog volt. - Mike is belefolyik a vitába. - Szerintem mindenki nyugodjon meg. Ne rontsuk el az estét. Rosszul indítottuk az ismerkedést Diane. Talán indíthatnánk tiszta lappal. - ajánlom fel a szőkeségnek aki erre csak gúnyosan nevetni kezd. - Szánalmas vagy. - köpi felém a szavakat majd feláll és távozik. - Nem értem hogy tudsz együtt lenni ezzel az elmebeteggel. - Gracie ezúttal Chrishez intézi a szavait. - Már én sem tudom. - Chris sóhajt fel és az italába kortyol. A beszélgetés itt abba marad és én szégyenlem magam, úgy érzem ez miattam van. Ha nem jöttem volna le a bárba, akkor nem történik ez. - Azt hiszem én most felmegyek. Sajnálom hogy elrontottam a hangulatot. - szomorúan nézek a többiekre. - Te nem rontottál el semmit. - Gracie ölel át amivel meglep. - Maradj itt velünk, nem vagy te olyan rossz társaság. - Mike is győzköd, Chris nem szól semmit csak maga elé mered és elmerül a gondolataiban. - Majd máskor, oké? - mosolyodok el halványan. - Holnap akkor találkozunk Gracie. - elköszönök tőlük majd Willnek is jelzem hogy felmegyek hogy tudjon róla, aztán célba is veszem az emeletet...